"...megalvadt szememben az éj..."
van egy mese marlonról és marionról, de nem tudom megírni, mert folyton ő ír meg engem.
"...Nem félek, de azért
sírni akarok,
szállok én is, mint a füst,
mert könnyű vagyok...
Ki emel, ki emel
ringat engemet?
Kinyitnám még a szemem,
de már nem lehet..."
ótemagasságos...nekem ezt énekelték. nagyon szerettem.és legalább 15 éve elfelejtettem. most ezen ér sírni???
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése