You made me strong when I was feeling weak, and we crossed, that one time screaming stop signs, staring wild eyes…aki soha, egyetlen percre se, egyetlen tekintetre se…nézni se, lépni se szabad… úgy esnék belé, mint gazdátlan kavics a folyóba…late goodbye. szerelmeink emléke miért zavar ma? és miért cipellek magammal titeket, mindőtöket, akiket valaha szerettem, akik valaha rám néztek? sose felejtek, sose tanulok, többet könnyű poggyász soha… mindent megőrzök s mindent feledek…parazsas kályhánál vad láz diderget…Ó Párizs… ahogy valaki kimondja, francia hangsúllyal, benne zsibong az egész város hangulata, a vágy utána…je’taime Paris. És mégsincs múltam. én vagyok csak, az egyetlen jelen, csak az létezik, ami bennem tovább tud élni. Mi volt abban a mosolyban? Alvó szegek a jéghideg homokba. Most én vagyok a hideg fém, a szeg a keresztről, aki képtelen jót tenni, csak fájdalmat tudok okozni, belemélyedni az idegen tenyér lüktető húsába, mintha a saját körmömet vájnám a tenyerembe. De még csak vérem se serken. Így még tűrhetetlenebb a fájdalom, mert nincs nyoma, testetlen, megmagyarázhatatlan. És én vagyok a jéghideg homok, a sivatag ha úgy tetszik. Éjszaka van, és csak álomnak tűnik a nappali forróság. Ennél még a délibáb is jobb, mert engedi, hogy reménykedjek valami jobb eljövetelében. De nem. Most csak a süket csend és a csillagtalan, ’ázó éjjelek’. Kiontották véremet, és a homok gyorsan felitta, mint a régi gladiátor viadalok után, az arénákban. A császár döntött, és az ő szava parancs, lassan lefele fordult hüvelykujjal kacagott a bíborpalástban.
2009 január
és még azt merik mondani, hogy én egy kiegyensúlyozott ember látszatát keltettem akkoriban. többé kevésbé. pedig csak zseniális volt a maszk.s ha nevetek, vagy ajkamon kél ének, teszem, mivel egyetlen menedék ez...
Egy szőke lány.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése