mert jó érzés hátradőlni, miután felrúgtam a szabályokat és mosolyogva azt mondni: nem érdekel. mert igaz./am van/
nyakamba szakadt az összes eddig halogatott dolog,(halogat- eddig kicsit meghalattam őket?miért hallom benne a halál szót?ó, jaj) kettőt látok a fáradtságtól, fejfájástól, de még magamat se tudom meghatni a nyavalygásommal. így jár az, aki hétfő este forraltborozik a rénszarvasokkal. december van és ma 15 fok volt. kedd van, és a kasszánál két gombot nyomtam a nő kezébe a 200 forintosok helyett. ő nem nevetett, csak én. a pár cipő változatlanul ott himbálózik a Central előtt, a kereszteződésben. jogfolytonosság van. "egybe van tartva a világ", a kötőanyag a kávé, sok cukorral, rafaello, tinta, elkopott cipősarkak, összefirkált tankönyvek, napról napra halványuló szövegkiemelők...és a karikák a szem alatt. Az elfogadhatóság küszöbére hogyan idomítsam indulatom? rossz érzés más szabályokat nem tudni felrúgni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése