I'm just...

Hát légy üres te s könnyű...

"...Bizonyos értelemben Esti Kornél vagyok..."

Pozitív KISZ jelentés:

Nagynénéid mindegyike már 1900 körül dohányzott. Nagybátyád mértékkel, de kitartóan ivott, nulla dies sine kupica, és mértéktelenül olvasott. Esti Kornél rágyújt, tölt, lapoz, közösségi munkája közepes.

"Egy fiatalember ment a sötét utcán, feltűrt gallérral."Ez én vagyok, idézőjelek közt, én vagyok az én útirajzom, regényes életrajzom(melyben arról is számot adok, hogy a hős hányszor halt meg álmában), maradok töredék. Füzér. Senki sem azt írja, ami, hanem azt, ami szeretne lenni. Mindazonáltal jó volna még élni egy darabig..."

/Esterházyn átfolyt Kornélosodott Kosztolányi a maszkabálon- tarkán lobogva száz szó selymével, mint a zászló/

"...A céda életet fesd,
azt, ami vagy te, tettesd,
királyi ösztönöddel
ismersz-e még felettest?..."

Scarf Scenes

egy jó meleg sál, ha már ki kell mozdulnom...minek raknak délután négyre egy vizsgát??? talán pont azon megfontolásból, amiért az órák meg a Tűzraktérben voltak...?amúgy gyűjtöm a sálakat. bármerre járok, szinte mindenhol veszek egyet. vagy többet. Barcelonában a Güell Parkban, rózsaszínt és színeset, Londonban sárga- zöldet, Párizsban vérvöröset és narancssárgát, Prágában zöld-aranyat, Krakkóban kék-ezüstöt, Bécsben fehéret...

magánvilág

Emily Martin...lenyűgözött...moncsicsije van a kislánynak.

csak mert

ezt azért mégsem

unalomba fullad a világ

Oberon és Titánia napja van...mily kedvesek, hogy Shakespeare hőseit egy napon ünnepelhetjük. 1699-ban ezen a napon megkötik a karlócai békét, amely Thököly Imrét száműzetésbe kényszeríti. 1934- ben meg a német-lengyel megnemtámadási szerződést 10 évre...nem jött be...amúgy meg nemzetközi vámnap "ünnepe" van. semmi érdekes nem történt január 26.-án a világtörténelem során...ma sem fog.

pusztuljatok/bilincses iskolák/

vagy még sokkal többet is. ha vége lesz...ha...akkor elpusztítom az összeset, ami emlékszik a fonetikára, allomorfémákra, strukturalistákra és funkcionalistákra...azt akarom, hogy végre ne legyen semmi dolgom. hogy lelkiismeret-furdalás nélkül aludhassak délig, olvashassak hajnali négyig.

szakadó hóesés.

nem akarok kimozdulni.

van itthon almáspite és forró tea.

a párnán a fejem nyoma.

szakad a harisnyám.

Emlékezés egy január éjszakára, sok évvel ezelőtt történt, vagy tavaly? Vagy valahol mindig is ott volt? Emlékszem a kétségbeesett tagadásra, más előtt és magam előtt. De most már nincs tőled e világon védelmem, csak ha védtelen vagyok.

...Van szerelem bevallhatatlan,
vállalt nyugalmad őrzöd abban,
te döntöttél ekként magadban:
titok legyen. Bevallhatatlan.
Azt dédelgeted ami gátol,
ami megóv a kimondástól,
úgy őrzöd, mint koldus a rongyát,
hogy tested pucérnak ne mondják.
Észrevétlenebb a fedettség,
a megtagadott meztelenség,
a félbenyelt döbbentő - mondat,
ára behódolt nyugalomnak...

...Van szerelem bevallhatatlan,
vágyol rá - s benned van, magadban,
ragyogását rongy alá loptad,
magad előtt is letagadtad...

/Baranyi F./

"À la recherche du temps perdu"

Néha meg kell adni a múltnak az esélyt, hogy finoman arcul csapjon. Mondom ezt este 10 körül. Aztán éjjel 3,fél 4 magasságában nem hogy arcul csapna, de pofánbasz. Nem tudom szebben mondani. Még nem találom a szavakat arra, ami történt. Talán nincsenek is. Azt tudom, hogy nem fáj. Inkább kifosztottságot érzek. Megdöbbenés, hogy valami, valaki valaha létezett és most már nincs sehol. Olyan dolgokat vágtak a fejemhez, ami után őrjöngenem kéne, dühösen csapkodnom, gyűlölködnöm. Életemben másodszor járkáltam pizsamában az Egyetem téren részegen, hajnali órákban. Egyszer kora ősszel, vizes hajjal, papucsban kiabálva, felszabadultan, 18 évünk, fiatalságunk teljes mámorában. És másodszorra télen, sálakba csavarva, kiabálva, 21 éves múltam súlyának teljes tudatában. Ami persze röhejesen hangzik, hisz 21 év is semmi, annyira pofátlanul fiatal vagyok még most is. De a múltam gyűlik. És néha megajándékoz egy tökéletes balhoroggal.

Piaf, Piaf - Bárka

mééégméégmég...nemlehet.nincs.:-(

Nespresso & George Clooney: In heaven (1)

see, its not my time...

coffee

via:http://zoniazonia.tumblr.com

Sz.L.

"...Tudod mit ? Nem védekezem .
Nincs rád időm .
Hazudj , ravaszkodj , örjöngj .
Mit tegyek ?
Átnézek rajtad , mint a levegőn.

Elég volt ennyi éven át remélni
és várni kíméletesen :
már nem kíméllek : nem is figyelek rád.
Vállallak és léted megszűntetem .

Ha barát akarsz lenni , elfogadlak ,
de kibírlak , mint bárki mást :
Úgy néztelek , mint elmúlt örömöt ,
nézlek majd , mint egy sorscsapást.

Téged csak a magad fájdalma izgat ,
ma is csak a dühödnek élsz ;
nincs rád időm . Majd beszélgetünk újra ,
egyszer , talán , ha észretérsz..."

legteljesebb tanácstalanság

"Tudvalevő: a Roland-ének hőse, hogy értesítse a negyvenmérföldnyi távolságban tartózkodó Nagy Károly császárt a szaracénok támadásáról, akkorát fúj Olifant nevű kürtjébe (vö. a chartres-i székesegyház üvegfestményével), hogy halántékcsontja szétreped, és a fülén kifolyik az agyveleje. Érezvén ekkor, hogy közelg a halál, Roland elbúcsúzik Durendal nevű kardjától, amellyel az ősz-szakállú császár számára oly sok földet meghódított: Normandia, Konstantinápoly, Skócia stb. mellett „Onguerie”-t, „Magyarország”-ot is, olvassuk N. A. Sigarevszkaja ófrancia szöveggyűjteményében (1975). Ellenben ha V. Sismarjov hasonló, de terjedelmesebb olvasókönyvét (1955) ütjük föl, az idézett helyen nyomát sem leljük Magyarországnak! A pétervári franciaszakosok Magyarország tekintetében most a legteljesebb tanácstalanság állapotában leledzhetnek..."

Sunday in Budapest - 1935

ADY:BUDAPEST ÉJSZAKÁJA SZÓL


Budapest éji, nagy álmát hozom.
Be víg város vagy, én bús városom,
Zsibbadtan tapint fáradt két kezem,
Cigánnyal, borral, nővel érkezem.
Budapest éji, nagy álmát hozom.

Én vagyok a mámoros, kusza est.
Egy városom van: szegény Budapest.
Máshol keserű borom és söröm,
Itt számba ömlik az édes öröm.
Én vagyok a mámoros, kusza est.

Én hozom az álmot, Léthe-vizet
És Budapest ujjong, dalol, fizet.
Bizáncban is nőtt feledés moha,
De így feledni nem tudtak soha.
Én hozom az álmot, Léthe-vizet.

Itt mindenkinek utolsó tor int,
Itt a cél: esti öt vagy száz forint,
Itt estenként mind királyok vagyunk,
Holnap már letörünk, vagy meghalunk.
Itt mindenkinek utolsó tor int.

Itt mindenkit temető-láng vakít,
Itt mindenki gyászol már valakit.
Rossz asszony, váltó, betegség, kaland,
Rossz férfi, vak bűn, ártó hírharang.
Itt mindenkit temető-láng vakít.

Itt mintha a víg Halál lengene,
Szinház, kávéház, cigány, bor, zene,
Csók, ájulás, láz és mai siker,
Mit bánjuk ma, a holnap mit mível.
Itt mintha a víg halál lengene.

Hajszás nap után éji örömök,
Kigyulnak a szívek, ha én jövök,
Ugye, hogy jó az éji merés?
Ugye, hogy jó a vidám feledés?
Hajszás nap után éji örömök.

Holnap majd ujra jövök, érkezem,
Most a hajnal vad szagát érezem.
Bús Budapest száguldj, rohanj tovább,
Szedd össze a jövő éj zálogát,
Holnap majd ujra jövök, érkezem.

"memento mori"

1945. január 18-Pest eleste. Utolsóként, reggel hétkor, az Erzsébet és a Lánchíd is a Dunába zuhant. Felrobbantották a németek. És még hátravan majd egy hónap február 13.ig.

nyelvtudomány????

uhh...a nyelvtudomány könyv felszólít, hogy turkálj a saját szádban- hol van az uvula után a hátsó, lágy szájpadlás(velum) és az elülső, lágy (palatum).fúj. gondolom a szerző röhög magában,mert tudja, mikor ehhez a részhez érnek, az összes hülye hányingerrel küszkődve matat a saját szájában...

Sietek...

Ingrid Sjöstrand: Sietek

Sietek.
Nem érek rá
leckét írni,
kivinni a szemetet,
kitakarítani.
Be kell majszolnom az egész világot,
mint egy paradicsomot,
mielõtt megöregszem,
mielõtt meghalok.

Cseh Tamás: Vízöntő jegyében

Kezem is van, és lábam is van,
és úgy forgok, ahogy forogni kell,
fülem a hangra, szemem látásra,
és úgy hajlok, mint aki vízbe mer.
Vízböl merítek, úgy mint az okos asszonyok,
futásra születtem, futni, mint prémes állatok.
Havas tarlókon futni,
loholni, mint csak róka tud,
akárki van nyomában,
a róka nem miatta fut.
Vörösrozsdájú prém lobogása,
horgas inakkal végig a tarlón,
képek a szemben,
porzik a tarlón a dér...
róka futása.
Havas tarlókon, sanda futással,
ahogy a róka fut,
én olyan futásra születtem,
ahogy a róka tud,
vízböl merítenék, úgy mint az okos asszonyok,
futásra születtem, futni, mint a prémes állatok.
Inaknak páros tánca,
inakban ezer év,
az irha ezer ránca,
havas tarló és szürke ég.
Vörösrozsdájú prém lobogása,
horgas inakkal végig a tarlón,
képek a szemben,
porzik a tarlón a dér...
róka futása.
Kezem is van, és lábam is van,
és úgy hajlok, mint aki vízbe mer,
inakból hálót hordok testemben,
és izmot, ha futni kell,
futásra születtem, s a tüzre vizet hozok,
forogni, mint a róka, futni, mint prémes állatok.

parti/túra/

(szódalovaglás)
ez a mosoly az arcodon
debilitás vagy harcmodor?

*

kalauzban sírás zötykölődik
a szárnyvonal lennen suhan
kerek lukat hint eltömődik
ahogy a pónilóhalál
kicsik vagyunk mindannyian

*

[...]s húzgálom a zörgő avarban
mint kiskocsit az életem

*

...bennem mindig tataroznak

*

Tizenöt évem telt belé, nem tartozol. Az édes rokkanás felé, nem tartozom. Tíz évem volt tiz évedé, nem tartozol, örökös tartozásomé, nem tartozom. Nem tartozol. Már mindig hozzád tartozom.

szösz

most komolyan, ki kérdez ilyet?
-szerinted a sárga WC-papír megy a fürdőszobába?
...
és ki válaszolja rá ezt:
-persze, a zuhanyzó függönyhöz tökéletesen passzol...

miért érzem úgy, hogy tényleg a pokolba kerülök, ha megiszom az előttem levő Hellt?csak giganagy kiszerelés volt.de muszáj, kétszer elaludtam a szöveg fölött.
jó szerencse, ne hagyj el.

:-(

szívbIRODALOM

"...Mert amikor az egek palotájába emelnek egy megboldogultat, nem ám a fájdalmat akasztják le lényükről, hanem a testet. Csak a testet. A többit meg viszik egyben. Addig legalább volt valami súlyozat, ami kicsit kifacsarta a lelet, kicsit visszanyomta a fájásokat benne, lefojtotta, ha túlhevülni látszott, vagy éppen átvette a hevülést tőle, nehogy széjjelégjen. De angyalként csak a lélek van. Szétégni persze nem tud, mert most már örökösen él, sem belehalni a fájdalmába, mert olyasmit sem csinálhat, de a halást folytonosan érezni, azt bizony tudja. Reggeltől estig és tovább.
Akinek teste van, ha már nagy a sebesülés belül, rálapátolja valamelyik szervét a sebre, meg csinál ezt-azt a testtel: fut egy nagyot, úszik, meg vág egy rakat fát. S ha ez sem mulaszt, teletölti a test üregeit mindenféle kedvességgel: ételekkel meg italokkal, aztán a lélek csillapulásba fog, s ha még így is kevés, a test mellé hozza az eszét fegyvertársul, s hamar túl tud járni a léleken, jól becsapja, olyan kacifántos hazugságokat eszel ki, hogy neki miért jó most itt élnie, hogy a lélek sokszor véglegesen eltéved a hazugságok útvesztőjében, s a halálig többé elő sem keveredik..."

"...A velencei férfi most birodalmat nyitott a szívben. Hatalmas ország ez, nincs eleje, és nincsen vége. De nehéz oda bejutni, nehezebb, mint egy tevének a tű fokán átjutni. Mert a szív birodalmában a sötétség és a világosság harcol, s amíg a világosság nem győzedelmeskedik, senki nem léphet oda. A szív gazdája a legnemesebb gazda a világon, ő uralkodik a harcon, s mikor már elbukni látszik a fény, besegít a világosságnak. A velencei szíve már vaksötét volt, mikor a piránói kereskedő házában ebbe a sötétbe belevillantott két gyémántkő. Ott, abban a pillanatban megfordult a küzdelem, s a világosság jutott diadalra, s birodalmába befogadta a férfit..."

egy nagy adag kávéval és csokival beülni a sarokba, magamra húzni a puha zöld takarót és elfelejteni, hogy milyen most kint hó nélkül a táj és a következő két hét mit tartogat. olyan köd van, hogy még az utca végét sem lehet látni. a balaton parton hason fekve a későtavaszi fűben könnyebb volt nem tanulni...

brave new world

NÉZZÜNK BIZAKODVA A JÖVŐBE!

Körülbelüli száztíz-száztizenöt év múlva, egy szép nyári napon, soron kívül megkondítják majd az ország összes harangjait. Sokan rá se hederítenek, pedig az a csengés-bongás nagy változások hírnöke lesz!

Addigra Visegrádon újjáépül az egykori királyi palota, sosem látott pompával, óriási termekkel, függőkertekkel. Az avatási ünnepségen - azt jelzi majd a harangkongás - néhány aggastyánnak könnybe lábad a szeme. Valóban, az lesz az a perc, az a nagy és régen esedékes perc, amikor véget ér az ezeréves pechszéria.

Visegrád akkor már nem ennek a csöpp kis országnak lesz a székhelye, hanem a Dunai Magyar Köztársaságnak, melynek négy vagy öt tenger mossa partjait. "Dunainak" azért fogják hívni a köztársaságot, nehogy összekeverjék egy másikkal, az Alsórajnai Magyar Köztársasággal. Ez utóbbit akkor se magyarok lakják majd, hanem kopott öltözékű, elnyűtt alsórajnaiak, akik csak kabalából vették föl a magyar nevet.

Le se lehet írni, milyen jó dolog lesz akkor magyarnak lenni! Elég talán annyit mondani, hogy a "magyar" szó - potom száztizenöt év alatt - igévé változik, mely addigra minden élő nyelvbe felszívódik, méghozzá kellemes jelentéstartalommal.

"Magyarni" franciául például annyit tesz majd: magamat jól leszopni. Spanyolul: utcán pénzt találni, érte lehajolni; katalán nyelvjárásban: "Könnyedén hajolgatok, amióta kínzó derékzsábámból kigyógyultam." És ha valaki Londonban így szól: I am going magyarni (vagyis szó szerint: megyek magyarni), ez azt jelenti: "Ahhoz az isteni nőhöz, akit ott látsz, most odamegyek, megszólítom, belekarolok, hazaviszem és..." (Itt egy csúnya szó következik.)

Más példa: "Én magyarok, te magyarsz, ő magyarik" (mert ikes lesz az ige) hét civilizált nyelven (norvégül, görögül, bolgárul, baszk nyelven stb.) azt jelenti majd: "Ropogós kacsasültet eszem (eszel, eszik), idei uborkasalátával, miközben Yehudi Menuhin a »Csak egy kislány«-t húzza a fülembe."

Továbbá: "Anyuka, mehetek magyarni? - Magyarhatsz!" - lettül azt jelenti, hogy egy kisfiú elkéredzkedik moziba, s az édesanyja, némi habozás után, elengedi, pedig a filmet csak tizennyolc éven felüliek látogathatják.

De hagyjuk a külföldet! Itthon is sok mindent másként hívnak majd. Például a "vanília" helyett, mely idegen szó, a "háború" megy át a köztudatba, minthogy régi jelentését amúgy is elvesztette. A visegrádi cukrászdában tehát a fagylaltospult fölött ez lesz kiírva:

Eper
Puncs
Háború
Csokoládé

Így fogunk élni. Addig, ezt a pár évet, ki kell bírni.

...egy percre

In memoriam dr. K. H. G.


– Hölderlin ist Ihnen unbekannt? – kérdezte dr. K. H. G., miközben a lódögnek a gödröt ásta.

– Ki volt az? – kérdezte a német őr.

– Aki a Hyperiont írta – magyarázta dr. K. H. G. Nagyon szeretett magyarázni. – A német romantika legnagyobb alakja. És például Heine?

– Kik ezek? – kérdezte az őr.

– Költők – mondta dr. K. H. G. – Schiller nevét sem ismeri?

– De ismerem – mondta a német őr.

– És Rilkét?

– Őt is – mondta a német őr, és paprikavörös lett, és lelőtte dr. K. H. G.-t.

vizsg.id.

ezt találtam elmentve a gépen...nyelvtud vizsga után külön gyönyör:

"Egy anlgaii etegyem ktuasátai szenirt nem szímát melyin serenrodbn vnanak a bteűk egy szbóan, az etegyeln ftonos dloog, hogy az eslő és az ultosó bteűk a hölyeükn lneegyek. A tböbi bteű lheet tljees össze-vabisszásagn, mgiés porbléma nlkéül oalvsahtó a szveög. Eennk oka, hogy nem ovalusnk el mniedn bteűt mgaát, hneam a szót eszgébéen."

és milyen igaz.

gumimacibogyósszörp - illat, csoki-, kávé-,tea foltok és bögrenyomok minden jegyzetemen.üres lakásban édes kettesben egy koponyával. úgy értem egy igazi, halott emberével.a szomszéd lakásban fúrnak, az udvarra valamit dobálnak ki a másodikról. én meg quimbyvel, csíkkel és piaffal harcolok ellenük.

Nem úgy van most, mint volt régen

nem úgy van most mint volt régen
nem az a nap süt az égen
nem az a nap nem az a hold
nem az a szeretőm ki volt
aki volt már rég elhagyott
szebbre vágyott de nem kapott

nem az a nap nem az a hold
nem az a szeretőm ki volt
szebbre vágyott de nem kapott
még olyat se mint én vagyok

azt gondoltam míg a világ
mindig ég a gyertyavilág
de már látom hogy elalszik
halálomat sokan lesik

azért lesik halálomat
vegyék el a galambomat
de én azért sem halok meg
hogy a szívük szakadjon meg

azt gondoltam eső esik
de csak a szemem könnyezik
az én szemem sűrű felhő
onnan ver engem az eső

hull előmbe hull a földre
hull a gyászos kötényembe
árkot mos a két orcámon
mint a zápor az utcákon

amikor

amikor a tubusban hideg a fogkrém...na akkor tényleg itt a tél...

"Beauty is one of the greatest mysteries of nature."

"mit tanultunk ma fejezet"?már a görögök is...hát hogyne, ők aztán tényleg, meg igazán. no de tényleg mindent. mindennek, mindenkivel, mindenhol. és közben folyton ettek/mit ettek-zabálzak/meg ittak/vedelték az ecetes-vizes bort/és nevettek meg sírtak. még Achilleus is folyton pityereg. meg eszik. és néha harcol is, ha épp nincs megsértődve.aztán jött Winkelmann, Kerényi, Finley, T.Mann és Nádas meg Nietzsche és mindent összekavartak. aztán jöttek még többen, akik meg inkább szerettek volna rendet vágni... szerintem reménytelen. pont ezért szeretem.

EDITH PIAF- hymne à l'amour

...
Ha megáll az idő
és már feledni kell
sok fájdalmas gyönyör
emészti szívem el
a menny vagy a pokol
Istene parancsol
de nem tilthatja meg
hogy szerelmes legyek

a szerelem
enyém mindörökké

a sok törvény között
mely engem gúzsba köt
egy sem tilthatja meg
hogy szerelmes legyek
...

...csak tanulni ne kelljen...