"...Így megyek, én így megyek a Széna téren át..."
ezt "elfelejtettem" február 13.-án. de még nem késő. 16.-ig elhúzódtak a harcok. hogy ezentúl ne csak én ne tudjak úgy végigmenni a moszkva téren és a széna téren, hogy ne ez a dal szóljon a fejemben, magam előtt látva a múltat.
"...Ég a tér, látom, hogy ég, ég a Széll Kálmán tér,
nincs sötét, nincs esély, nem fut ki egy egér..."
in memoriam '45 vad telére
"...A Hattyú utcán én úgy megyek azóta naponta át,
itt feküdt el sok tízezer, s nem nézem a házak falát,
golyónyomok, golyónyomok, ronda golyónyomok,
A Széna tér, látom, hogy ég, és kik elbújtak ott,
bújt a pincébe apám is, anyám is,
míg a szoldátok üvöltve halálig,
így megyek, én így megyek a Széna téren át..."
nagyon elgondolkodtató bejegyzés. tetszik :)
VálaszTörlés