túl sok történet gyűlt össze bennem. de még nem hagyják magukat elmesélni. úgy érzem, szétfeszítenek, megtörnek és majd akkor hagynak el amikor nem lesz erőm megtalálni a tökéletes szavakat számukra, amikor a szünetek ritmusát ideges hallgatások szabdalják majd szét. „Közös az, ahonnan elindulok: ugyanoda érkezem”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése