2012. július 19., csütörtök

Mr. Britten

vajon hova vezetett a gyönyörű, bársonyos, kék kötésű papírdarabjaim első útja? csak nem egy kocsmába? debizony. és én tényleg nem rúgtam be déli tizenkettő előtt, esküszöm, csak egy kicsit megszédültem éhgyomorra ebben a nagy melegben.

most pedig ünnepeljünk együtt ezzel a számmal/ ha már a Balaton mellett is ezt dúdoltuk napokig, azaz te dúdoltad én meg hümmögtem/


clavicula


Olyan titok, ami egy lépésnyire se jut ki a szívből, nem létezik ezen a világon.

se ezen a világon, se másikon. halkan szivárognak a titkaink, cseppfolyósak az emlékeink is, pedig én úgy igyekszem megőrizni egy képet rólad, egy nyári délután, félhomály és lomha kánikula, talán épp alszol egy szürke kanapén, én meg a bőröd lüktetését figyelem a nyakadon, ahogy a verőér pulzál, élsz és itt vagy velem, szinte ujjongok, végigsimítom a bőrödet, bele vagy csomagolva, az életed, össze van tartva, a bőr,  a borosta csak, amit én érinthetek belőled, pedig mennyivel több vagy, a titkok a szíved mélyén, figyelmesen szemléllek, a borostáid kékes árnyéka rávetül az én szívemre, aztán a fogkrémtől maszatos fürdőszöbai tükörben figyelem a saját nyakamat, a két kulcscsontom között hogy lüktet az én életem, törékenyek vagyunk, milyen kiszolgáltatottan boldogok. a titkok csak a szívben tudnak tovább élni. ha az enyémből ki is hullnak, majd te megőrzöd őket helyettem, ugye?

különcszáz

Ha hihetünk a pletykáknak, Wes Anderson a következő filmjét Magyarországon fogja forgatni.Hol lehet statisztának jelentkezni?

Változatlanul odavagyok Haruki Murakamiért. napok óta csak az 1Q84ről tudok beszélni. Na nem folyamatosan, de egyszer csak megakadok a blablabla közben, és máris  két holdról, Tengóról, a tenger illatáról és gyorsforgalmi utakról hadoválok.

Végre megint van időm francia újhullámos filmeket nézni. Csehov mondá, ha egyszer a színdarabban előkerül egy fegyver, az el fog sülni. de jaj, megint 1Q84.


2012. július 14., szombat

heveny emberundor

most épp igazán nem vagyok gonosz(kodó) hangulatomban, inkább csak agonizálok, de ez... heveny hányinger kap el, ha a "párocskákat" nézegetem fb-on. nem, nem az irigység szól belőlem. de ez szánalmas. rossz minőségű önfotók, a kinyújtott karok kis sonkái is belelógnak, héttérben Auchan polcsorok vagy autóbontó. ha  200 kiló felé közelítesz nem menő, és nem bájos olyan képet kirakni amin egy hatalmas pizza előtt ültök, vagy aláírni, hogy vacsorát vesztek épp(koviubi, ubisali- ettől meg még külön kiráz a hideg), hanem szimplán visszataszító. hiába mosolyogsz bele a kamerába a "pároddal". ezt a szót is de rühellem. igen, nekem is volt párom, óvodában, akinek meg kellett fogni a kezét miközben a menzán álltunk sorban vagy múzeumba mentünk. bár a "szerelmemmel" is ugyan ilyen szörnyű. "szerelmemmel 27 hónapja együtt". ÉS??? mármint értem én,  biztos nagy szó, meg szereted a többiek arcába tolni, hogy már huszonhét hónap, de könyörgöm, 10 ilyen képet feltölteni?  igen, megértettem, és látom, hogy végre van barátnőd, de emlékszem még rád 5-6 évvel ezelőttröl is, emlékszem a szánalmas próbálkozásaidra is. szóval nem bírom az embereket. le kell tiltani mindet a francba. így legalább amíg itthon vagyok, nem érnek ilyesfajta megrázkódtatások. a való életben meg, nem tudom... átmegyek majd az út túloldalára. borzasztó, tudom , tudom: first world problem...megyek is inkább Murakamit olvasni.