end of an era

This is the end of an era...

ma kicsit meghaltam. igyekszem nem túldramatizálni. persze, csak átmeneti, csak két hónap, de ez ízelítő valamiből, amit nem akarok. egy szelet felnőttkor. akaratos, hisztis gyerekként toporzékolva követelném az éjszakáinkat népszínház utcában vodkával és filmekkel, a kazinczy utca kocsmáit, a koncerteket, a tízig alvásokat, az éjjeli mozikat, a koratavaszokat a város felett, mindent amit annyira szeretek. amit a felnőttek nem tehetnek meg. persze, persze tudom. és értem. és magamat utálom azért, mert ezt érzem, mert el vagyok kényeztetve. nem tudom. migrénem van és fáradt vagyok, és gyűlölöm a tantárgyfelvételt meg a neptunt. franciául akarok tanulni. de rögtön jobb lesz, lassan hat a quarelin is.

Django Unchained

Valahogy mindig a filmzenéknél kötök ki. Ezt is imádom. Patetikusan énekelni a legjobb, eltúlzott grimaszokkal és szívre szorított kézzel. Na de a filmről. azon túl, hogy awwww...valami konstruktívat is. Ha eddig nem lettem volna oda Christoph Waltzért, akkor most vesztem volna el. De ez is tárgytalan, mivel már régóta szívembe zártam. Sajnos elfogult vagyok Tarantinoval szemben, úgyhogy nem igazán tudok kivetni valókat felsorolni a filmmel kapcsolatban. A zenék zseniálisak, a vágások is, ahogy hirtelen ráközelít DiCaprio szemeire, imádom. Meg a kosztümök, főleg az a kék libéria, amit Django választ magának, és DiCaprio mellénye. Sok volt a vér? Kétségtelenül. Meg a repkedő húscafatok is. Úgyhogy néha a torkomon akadt a popcorn. De mindenképpen egy még többször meg kell néznem film. A film történelmi és társadalmi hátterét tekintve, szeretem, hogy Tarantino hozzá mer nyúlni ilyen témákhoz- igaz, mi itt Európában nem annyira érezzük, annak a súlyát, hogy húúúú- azt mondják a filmben, hogy nigger, illetve, persze, tanultunk róla, de azok a jelenetek, amikor Django lovagol és az emberek tekintete közben, tengeren innen még ha értem is, nem érzem. De ugyanez elmondható az Inglourious Basterds kapcsán is. Amerikában lehet zsidózni, míg Euróbán ez igen kényes téma. Így kicsit máshova kerülnek a hangsúlyok a filmben, és talán az azért tetszett jobban,mert jobban éreztem a filmet. Ismerősebb volt a környezet, a körülmények, az indulatok.  

L.